Üdvözöljük  a pécsi Néri Szent Fülöp Katolikus Általános Iskola és Óvoda honlapján!      

 

Naptár

December 2018
H K Sz Cs P Szo V
26 27 28 29 30 1 2
3 4 5 6 7 8 9
10 11 12 13 14 15 16
17 18 19 20 21 22 23
24 25 26 27 28 29 30
31 1 2 3 4 5 6

Számláló

Téli szünet

22.12.2018 - 00:00 o'clock

Time remaining



Countdown
expired


CDUB - CountDown-Up Big
Google bookmarkDel.icio.usTwitterFacebook
A közelmúlt irodalmában ezzel kapcsolatban az alábbiakat olvasom.
„A DGT 1877-ben alapított iskolát az u.n. Kisgyőr teleprészen…egy rövid ideig a társaság György –aknán is nyitott egy részleget…1922-ben költöznek az új, Török István u. 13-15. sz. alatti kilenc –tantermes épületbe…”
A vállalat 1894-es kiadványa említést tesz az iskoláról: „Szabolcson két iskola van. Az egyik a 1870-ben a pécsi székesegyházi uradalom és a Társaság között kötött bányabérszerződés értelmében alapíttatott; katholikus jellege van…egy tanteremből áll…Györgybányának már 1874-ben történt átvételekor volt iskolája egy tanítóval…Az iskolában 3 tanterem…van”
1937-ben, amikor tanulmányaimat elkezdtem, két, egymástól teljesen független, iskola működött Mecsekszabolcson: az u.n. (bánya)társulati iskola a bányatelepen (Felsőtelepen), és a falusi községi (egyházi) iskola. Ez utóbbiról most nem beszélünk.
A társulati iskola egymás mellett fekvő két – különböző térszinten, de közös udvaron álló – épületben működött, amelyből a felső (amint láttuk,) 1922-ben készült el. Iskolába járásom kezdetekor, noha az épületek még álltak, már nem működött a György telepi és a kisgyőri iskola. Hogy ezek pontosan mikor szűntek meg, melyiket ki tartotta fenn, a kutatók munkáiból, de az iskola jubileumi évkönyvéből sem tudtam meg, az ellenmondásokat a munkák megkerülik. Feltételezem, hogy nem sokkal iskolai tanulmányaim kezdete előtt szűntek meg, amikor a fenti új négy osztályos épület elkészült, amelyben 2-4. elemi iskolai osztályaimat elvégeztem. Az első osztályt a fent említett alsó, két osztálytermes épület egyik termében tanultam, és az Értesítőm pecsétje szerint ekkor „A szabolcsi bányatelepi r. k. uradalmi elemi népiskolá”-ba jártam, (nem a társulati iskolába!), az Értesítőt igazgatóként a szabolcsi plébános írta alá, (nem az iskola igazgatótanítója!). Az első osztályos tanítónőt nem a bányatársulat, hanem az egyház fizette. Ugyanazon Értesítőben a második osztálytól a bélyegző tanúsága szerint az „Első Dunagőzhajózási Társaság Elemi Népiskolá”-jába jártam. Tehát valamilyen módon, valamely egyezség alapján az iskolát a bányatársaság és a r. k. egyház közösen tartották fenn, működtették. Mindezt azonban az iskolán nem lehetett látni, az összes osztályt, tanítót, az egész iskolát a DGT által fizetett igazgatótanító irányította.
Tapasztalataimat, a családi szájhagyományt valamint a vonatkozó irodalmat és néhány dokumentumot összegezve a szabolcsbányatelepi elemi iskolák létéről az alábbi véleményem alakult ki.
A GYÖRGY-TELEPI ISKOLA
A bányatelepen az első elemi iskola valószínűleg György telepen (Rigliben) 1874 előtt létesült, mert „Györgybányának már 1874-ben történt átvételekor volt iskolája”. Ez az iskolaépület a bánya üzemterületén nem lehetett, hanem a bánya lakótelepén. György akna lakótelepe pedig a fentiekben már tárgyaltak szerint György-telep (Rigli). Lakóépületeknél nagyobb alapterületű épület (amely iskola lehetett), jól látszik a Georg Coloni-t is ábrázoló mellékelt Gruben Übersicht Karte-n, amelyen sajnos évszám nem található, de az ábrázolatokból megállapítható, hogy a 20. század első évtizedét megelőző időben készült. A Riglit ábrázoló mai fotón is jól kivehető a hajdani iskola épülete. (Ma lakóház).
A György telepi iskola tehát biztosan működött 1874 és 1922 között, de indulása lehet 1874 előtti. Létesíthette a telep építését elkezdő Riegel Antal, vagy az építést folytató és befejező I.DGT. Az utóbbit tartom valószínűnek, mert az iskolaépület a telep nyugati szélén helyezkedik el, és az építkezés logikusan keletről nyugatra haladt.
A György-telepi iskolában tehát minimum egy fél évszázadon át három osztályteremmel működő iskolát tisztelhetünk, amelyben a szabolcsi bányász társadalom több nemzedéke nevelkedett (szüleink, nagyszüleink, édesapám 1908-tól 1914-ig).
A KISGYŐRI ISKOLA
A Kisgyőri iskola a megszűnt Mihály akna helyén, üzemépületeinek felhasználásával létesült. Az akna bezárásának pontos időpontját sajnos nem ismerjük, de az iskolaalapításnak feltüntetett 1877-es év elfogadható. (1860-as térképen még szerepel az akna.)
Feltételezésem szerint a Kisgyőri iskola volt a pécsi székesegyházi uradalom és a Bányatársaság között kötött hivatkozott bányabérszerződés értelmében alapított r.k. uradalmi fenntartású iskola, amelyben 1977-től a Felsőtelepi új iskola elkészültéig, 1922-ig egy tanteremben tanítottak.
1937 és 1949 között – a felsőtelepi iskolába, majd a gimnáziumba menet – naponta elgyalogoltam a még álló iskolaépület mellett. Az egy tantermes iskolaépületben tanítás már nem folyt, de a tanterem melletti tanítólakásban lakott még Székely Károly tanító úr és családja, (egyik fiúgyermekük a neves néhai pécsi szülész-nőgyógyász professzor: Székely József). Székely tanító néni akkor az első, a r.k. uradalmi fenntartású osztályt már az új Felsőtelepi iskolában tanította.
A FELSŐTELEPI ISKOLA
Az új Felsőtelepi (ma Török István u.-i) iskolában 1922-ben kezdődött meg a tanítás. Az iskola két térszinten két épületből állt. A fölső szinten készült el az új, négy tantermes iskolarész, az alsó szinten egy régebbi építésű, két osztályos épületben működött a r.k. uradalmi fenntartású iskolai első osztály. (Ez utóbbi épület nem tudom mikor, ki által, mi célból létesült!)
Az iskolában a tanítás megkezdésével a György-telepi és a Kisgyőri iskolákban a tanítás megszűnt. A György telepi iskola épületét ma is funkcionáló lakásokká alakították, a Kisgyőri iskola épületei néhány év múltán lebontásra kerültek.
A Felsőtelepi iskola fenti 2+4 osztálytermével 1973-ig, 51 évig, 1975-től pedig új korszerűbb épületben működött 1997-ig. Az iskola korszerűsítése a fentiekben említett, az alsó térszinten álló, régebbi két tantermes iskolaépület lebontásával történt. A Felsőtelepi iskola 73 éven át szolgálta a bányatelepi ifjúság nevelését.

qegw_rigli007.jpgqytf_gyorgytelepiosztalykep.jpg

 

.

Az első nagy változás az iskola történetében 1997-ben következett be. Az oktatáspolitikai döntések első hulláma volt ez, az iskolabezárások és összevonások első időszaka. 1997-ben összevonásra került a 120 éves szabolcsi, a 90 éves szabolcsfalusi, a 45 éves meszesi, a 43 éves fehérhegyi és a több évtizedes múlttal rendelkező Dolgozók Általános Iskolája, valamint a város egy másik részén működő speciális szakiskolai tagozat.
Ennek a soktagozatú, sokszínű iskolának új névre volt szüksége. Így lett az iskola 1999. október 22-én Csokonai Vitéz Mihály Általános Iskola és Szakiskola.

Az iskola   2012-ben ünnepelte fennállásának 135. évfordulóját.

2012. szeptember 1-től a Török István utcai általános iskolát   a Pécsi Egyházmegyének adja át a pécsi önkormányzat, s Néri Szent Fülöp Katolikus Általános Iskola nevet kapta.

 

Néri Szent Fülöp , Loyolai Szent Ignác kortársa misszionárius szeretett volna lenni, ám Ignác úgy tartotta, Róma maga is missziós terület, és hogy Fülöp – aki egyébként firenzei származású volt – különösen jól tud bánni a rómaiakkal. Fülöp megfogadta barátja tanácsát, és egész életében Rómában szolgált; nem véletlenül nevezik Róma apostolának, és lett a város védőszentje.

 

A humoráról és derűjéről nevezetes Fülöp kiváló szónok és gyóntató is volt. Az életszentség felé vezette őt teljes önátadása a gondviselő Istennek, akire minden dolgát rábízta, mondván: „Uram, ne bízz Fülöpben!”

 

A következő tizenöt tanácsot Néri Szent Fülöp mondásai alapján állítottuk össze.

1. Hogyan lehet legjobban megtanulni imádkozni? Ha elismerjük, hogy méltatlanok vagyunk az imára, és minden erőfeszítésünket Isten kezébe helyezzük.

2. Ellenségünk, az ördög, aki azért harcol ellenünk, hogy elpusztítson minket, megosztást akar szítani házainkban, otthonainkban; veszekedést, nemtetszést, versengést akar támasztani köztünk, mert amíg egymás ellen harcolunk, ő jön és legyőz minket, és saját tulajdonává tesz minket.

3. Az, aki kitart a haragban, viszályban, keserűségben, az már megízlelte a pokol levegőjét.

4. Az egyik legbiztosabb módja, hogy bűntelenek maradjunk az, ha részvéttel fordulunk azok felé, akik elesnek, mert törékenyek, és ha soha nem dicsekszünk igaz mivoltunkkal, hanem valódi alázattal elismerjük, hogy ha kegyelmi állapotban vagyunk, azt Isten irgalmának köszönhetjük.

5. Semmi sem olyan veszélyes a lelki élet számára, mint ha a saját gondolkodásunk szerint akarjuk irányítani magunkat.

6. Van valami bőkezűség a teremtésben, ami megmutatja a Teremtő jóságát: a nap ránk árasztja fényét; a tűz szétosztja melegét; a fa kinyújtja karjait, melyek az ágai, és felénk nyújtja gyümölcseit; a víz, a levegő, és az egész természet kifejezi Teremtője bőkezűségét. Eközben mi, akik élő képmásai vagyunk, nem tükrözzük Őt, hanem könyörtelen és korcs cselekedeteinkkel megtagadjuk, csak ajkainkkal teszünk hitet mellette.

7. Senkit ne gyűlölj. Isten soha nem megy oda, ahol nem szeretik a felebarátot.

8. Ha valóban szentté akarsz válni, soha ne védd magad, mindig ismerd el, hogy hibás vagy, még akkor is, amikor nem igaz, amivel vádolnak.

9. Az aggályosság betegség, amely legfeljebb fegyverszünetet köt velünk, de soha nem hozza el a békét; csak az alázat képes legyőzni az aggályokat.

10. Kényszerítsd magad az engedelmességre, még a lényegtelennek tűnő kis dolgokban is; ez segít, hogy engedelmeskedni tudj, amikor nagy dolgokról lesz szó.

11. Olvass sokat a szentek életéről, hogy biztatást és jótanácsot meríts belőle.

12. Az önszeretet bőre szorosan van rögzítve szívünkre, s fáj, ha lenyúzzák. És minél közelebb jutunk szívünk valódi lényegéhez, annál nehezebb elviselni.

13. A derű megerősíti a szívet, és segít kitartani. Isten szolgájának mindig jókedvűnek kell lennie. Könyörületesség és derű, könyörületesség és alázat kell hogy legyen a jelszavunk.

14. Tedd magad alázatossá az őszinte és gyakori gyónás révén.

15. Annak érdekében, hogy kitarts a hitben való életben, tanulj megfontoltságot; nem tudunk mindent egyszerre megtenni, és nem lehet szentté válni négy nap alatt.

És a +1: „Rendben! Akkor mikor kezdünk el jót tenni?”

http://www.magyarkurir.hu/hirek/neri-szent-fulop-bohoc-ruhas-misztikus#

Forrás: Aleteia.org

 

 

Látogatók

Ma0
Tegnap10
Heti10
Havi175
Összes26111

Currently are 9 guests and no members online

Buszjáratok

busz.jpg

 

      

4  12